Gavari vs. Stradivari – a hegedűnek lelke van

Miért van az, hogy bizonyos területeken rohamosan fejlődik a technika és nevetséges próbálkozásként tekintünk a 10-20 éves megoldásokra, míg más területeken képtelenek vagyunk jobbat, szebbet készíteni, mint 3-4-500 évvel ezelőtt?

A hangszerek jó példák. A 17. században kézzel készült Stradivari hegedűk ma milliókat érnek és nem csak azért, mert régen készültek és kevés van belőlük, hanem mert jól szólnak, utánozhatatlanul jól. Szemben mondjuk a gramofonokkal, melyek a mai hi-end hifik nyomába se érnek.

A mai technológiákkal, hi-tech anyagokkal, számítógépes tervezéssel biztos jobb akusztikai teljesítményre képes hangszert lehet előállítani, mint pár száz évvel ezelőtt fából, kézzel – gondolta az osztrák Gerda Hopfgartner, amikor nekiugrott a Gavari hegedű megtervezésének.

A klasszikustól eltérő vonalvezetésű Gavarit a Tokiói designhéten mutatták be a nagyözönségnek. Ami a formatervezést illeti a dizájnert a mai modern yachtok és barokk, rokokó, biedermeier fűzőkbe szorított női vonalak inspirálták.
Na de hogy szól? Milyen trükköket vetettek be? Erről persze hallgatnak. A hi-tech szénszálas test és számítógéptervezte vonalak mögül valószínűleg a hangszer lelke, ami hiányzik, anélkül pedig semmi sem ér.