1200 km/h-val hasíthat a vákuumalagútban a Hyperloop kapszula

Az elképzelés, hogy a Los Angeles – San Franciscót átölelő 600 km-es táv hamarosan 30 perc alatt megtehető lesz, elég meredeken hangzik elsőre. Jelenleg vonattal 12 óra, autóval 7-8 óra, míg repülővel egy bő óra alatt lehet „végigrobogni” a nyugati parton (persze ez utóbbihoz még hozzá kell adni a transzfereket és a legalább hasonlóan időigényes becsekkolást is). De amint kiderül, hogy az elsőre elvetemültnek tűnő ötlet mögött maga Elon Musk áll máris hihetőbbnek tűnik az elképzelés.

Elon Musk, a 42 éves milliárdos feltaláló, akinek a nevét érdemes megjegyezni, mert a jövőben a mostaninál is gyakrabban fogunk róla hallani. Elon az egyetlen magánkézben lévő űrutazásokat tervező SpaceX cég tulajdonosa, az első gazdaságosan üzemeltethető elektromos autókat gyártó Tesla társalapító tulajdonosa (amelynek az elmúlt hónapokban az egekbe szöktek a részvényárai, év eleje óta négyszerereződtek), emellett még a nevéhez fűződik a SolarCity projekt is. 2,7 milliárd dolláros vagyonával a világ 527. leggazdagabb embere, a Forbes 400-as listáján pedig a vagyonát tekintve a 190. helyen szerepel, befolyását tekintve pedig a lista 66. helyezettje. Mindezt önerőből érte el. Amit eddig letett az asztalra az elég jó referencia ahhoz, hogy hinni kezdjünk az 1000-1200 km/h sebességgel száguldó Hyperloop vonat megvalósulásában.

Elon Musk, jövő hétfőn, augusztus 12-én megosztja a Hyperloop előzetes alpha fázisban lévő terveit, de nem csak egy szűk szakértői körrel, hanem open source formában teljes nyilvánosságra hozza a dokumentációkat és várja az építő kritikákat, visszajelzéseket.

A találgatások már egy ideje elindultak és eddig John Gardi megfejtése tűnik a legvalószínűbbnek (Elon Musk szerint is), miszerint nem a felszínen, a szabadban, hanem egy vákuumcsőben haladó járművet kell elképzelnünk. Jelenleg a japán Maglev (lebegő mágnesvasút) vonatok rekordsebessége 581 km/h, utazósebességük kb. 450-480km/h. Szakértők szerint nagyjából ez a maximum, ami a felszínen, szabad levegőn kihozható egy vonatból. Ennél nagyobb sebesség már rendkívüli légellenállással és menetzajjal járna.

Ez eddigi találgatások szerint nem menetrendszerű szerelvények járnának a vonalon, hanem viszonylag kevés utast (6-8 fő) befogadó szuperkönnyű kapszulák, amelyek azonnal indulnának, amint megtelnek, így bármikor érkezhetünk az állomásra max. 10 percen belül indulunk, lekésni nem tudjuk.

A vákuum hurok zárt rendszere és az állomások között többszintű zsiliprendszerrel oldanák meg a fokozatos átmenetet és ezzel együtt a fokozatos gyorsulást. Legnehezebb feladatnak a 600 km-es nyílegyenes alagút kifúrása tűnik, bár lehet simán elkészül negyed annyi idő alatt, mint a 4-e metró. Ráadásul mindössze egy 2-3 méter átmérőjű alagútról beszélünk. Ekkora sebességnél egy enyhébb kanyar is masszív terhelést jelenthet az utasok szervezetére, így igyekeznek majd minél inkább kiegyenesíteni a pályát. Miközben az egyik legnagyobb kihívást és éppen ez jelenti, hiszen a felszínen már létező települések, épületek stb, miatt lehetetlen megvalósítani, míg egy 600 km-es alagút kifúrása rettenet pénzt és időt emésztene fel.

Némi ellentmondás, hogy a pletykák és becslések szerint a megvalósítási költségek tekintetében is veri a hagyományos vasútvonal kiépítését. Míg a hagyományos vonal lefektetése 70 milliárd dolláros befektetést jelentene, addig a Hyperloop ennek negyedéből is megúszható, sőt elméletben a napelemes meghajtás is elképzelhető.
Mindenestre pár nap múlva, aug.12. hétfőn napvilágot láthatnak a részletek, Elon Musk a nyilvánosság elé tárja az elképzelését és majd mindenki maga eldöntheti mennyire hisz a megvalósíthatóságban.