Az Európai Űrügynökség (ESA) Large European Accoustic Facility (LEAF) épületében rendszeresen futtatnak olyan akkusztikai szimulációkat, amikben műholdak és más űrszondák fellövésekor keletkező rezgéshullámok hatásait vizsgálják, elsősorban annak kiderítésére, hogy a rakétaindítás által keltett vibráció milyen mértékben károsíthatja a kilövendő egységet.
A hangsugárzók őrületes teljesítményét minden körülmények között állniuk kell a kifüggesztett tesztpéldányoknak, és a zajszintről elmondható, hogy ez az ember által valaha kibocsátott egyik leghangosabb, egy 1 tonnás TNT robbanásának zajától mindössze 40 decibellel marad el.
Az 1989-ben Hollandiában felhúzott LEAF vasbeton tesztkamrája 84 négyzetméteres és 16,4 méter magas, és amúgy Európa egyik legnagyobb teljesítményű hangrendszerének számít, így sűrűn igénybe veszik különféle egységek és műholdak teszteléséhez.
A falon végigfutó gigantikus hangtölcsérek (szám szerint 4 darab, egyenként 25, 35, 80 és 160 Hz-es kibocsátott frekvenciákkal), továbbá a 10 kilohertzes tartományig üzemelő magasfrekvenciás generátorok „alsó hangon” 154 decibeles intenzitású hanghullámokat produkálnak a kamrában, ez pedig már megfelel annak a szintnek, mint amikor kilövéskor beindítják a rakétákat.
160 dB felett már szinte garantált a fizikai behatás, a dobhártya-beszakadás és a maradandó halláskárosodás, ha pedig feljebb tekerik a hangerőt, a megfelelő frekvencián akár ölni is képes, így minden lehetséges módon túlbiztosították a rendszert, hogy nyitott ajtónál, illetve ha valaki a kamrában rekedt ne lehessen csak úgy véletlenül élesbe billenteni a nagy ON gombot.
Itt pedig az ellentéte, ez is lehet kellemetlen, cserébe szép: Kínzó csend – süketszoba design
nincs hozzászólás