Sigma dp Quattro – újragondolt képalkotás

A digitális fényképezőgépek többsége mind hasonló formavilággal rendelkezik, a most divatos retro dizájn is a minőségibb anyaghasználat (bőr, fém) ellenére hozza a bevált téglatest formát, ellentétben a Sigma új, külsőre konvenciókat nélkülöző sorozatával.

A Sigma dp Quattro széria karcsú és igen hosszúkás váza a szokatlan kialakítású markolattal együtt, leginkább a hetvenes években megjelent 110 milliméteres filmet használó pocket kamerákhoz lehet hasonlítani, persze azok nem rendelkeztek ilyen méretű optikával és az elkészült képek minősége is gyenge volt a kisméretű filmnek köszönhetően.

A Sigma gépeinél természetesen silány minőségről egyáltalán nem beszélhetünk, mivel az új széria mind a három tagja megkapta a márka saját továbbfejlesztett – korábbi dp Merrill sorozatból már ismert – Foveon X3 Quattro szenzort. A Foveon technológia lényege, hogy a képérzékelő felületen a vörös-kék-zöld fényérzékelő képpontok nem egymás mellet, hanem egymás felett-alatt helyezkednek el, tehát a hagyományos CMOS érzékelőkkel szemben az X3 minden képpontban képes a teljes RGB színadatok regisztrálására. Az így kapott kép teljesen zavarmentes lehet és lényegében 3x annyi színiformációt tartalmazhat, mint a hagyományos szenzorokkal előállított kép. A 23,5×15,7 mm-es szenzor 29 megapixeles, mely a különböző rétegek felbontásaiból (kék:20 Mp, piros és zöld: 4,9 MP) adódik össze, de RAW formátum használatánál csak 20 megapixelt képes hasznosítani.

A dp Quattro fényképezőgépek tudása mindenben megegyezik, kivéve az optikák gyújtótávolságában. A három gép különböző fix gyújtótávolságú optikával érkezik: a dp1 Quattro egy 19 mm-es (ekv. 28 mm), a dp2 Quattro egy 30 mm-es (ekv. 45 mm), míg a dp3 Quattro egy 50 mm-es (ekv. 75 mm) és mind háromnak F2.8 a nyitó fényértéke. Az új modellek ára és piacra kerülésének dátuma egyelőre nem ismert, de valószínűsíthető, hogy nem két fillér lesz. Pontos specifikáció és összehasonlító táblázat a 3 modellről itt: Sigma dp Quattro