Burger porn, azaz mitől lesz a duplasajtost kívánatos?

Miért nem hasonlít a billboardon lévő fotóra a tálcánkra pakolt sajtburger? Tényleg műkaját fotóznak, aminek semmi köze a fagyasztott húspogácsákhoz? Mit csinál a food-stylist? És hasonló kínzó kérdésekre keressük a választ.

Mielőtt nagyon előreszaladnánk egy kb. 8 évvel ezelőtti sztori, amikor még nappal is jártam gyorséttermekbe (hiába a Super Size Me mély nyomott hagyott, azóta csak buliból hazafelé jöhet szóba, azaz teljesen még nem vagyok tiszta, teljesen nem tudtam lejönni még a szerről:). Szóval úgy 2004 környékén egy gyorsétteremben az előttem álló 40 körüli úr megkapja a burgert, felnyitja a dobozt és önmagából kikelve, de még a kulturált kereteken belül, az egész gyorséttermet egy pillanatra megakasztó pár perces performansz keretében rendkívül szemléletesen körülírva felteszi a kínzó kérdést, melynek lényege hogy: „Miért nem olyan kívánatos ez a burger, mint ott fenn a fotón? A kétszer ilyen vastag húst miért nem öleli körbe a kibuggyanó sajt és zöldségek? Csinálja meg PONT olyanra vagy hívja az étteremvezetőt!…” Az étteremvezető érkezett, a pontos magyarázatra sajnos nem emlékszem (pedig biztos tanulságos), de azt hiszem egy kis beszélgetéssel és némi ajándékfagyival sikerült lenyugtatni a kedélyeket végül.

Természetesen a gyorsétterm láncok PR osztálya is számtalanszor megkapta a kérdést és most egy leleplező riport helyett önmaguk vezetnek be a kulisszák mögé. Az ételfotózás egy külön szakterület. Szép ételfotót úgy a legkönnyebb készíteni, ha maga az étel is szép és mondjuk éppen akkor gördült ki a konyháról egy frissen, melegen és a szakácsnak is jutott szépérzékből a díszítéshez, tálaláshoz. Egy gyorséttermi burger esetében ez már nehezebb, de a videó igyekszik mindenkit megnyugtatni, hogy ugyanazokat a nyersanyagokat használják fel, mint a konyhán, de azért beismerik, hogy van pár trükk és végeredmény valóban sokkal szebb, mint ami végül a tálcánkra kerül. A szemléletes kísérlet keretében összehasonlítanak egy frissen vásárolt dobozolt burgert a reklámfotón láthatóval.

Egyrészt a profi fotóstúdióban is berendeztek egy fullos konyhát, így minden frissen készül és ha tizedikre sem sikerül szépre a hús, akkor tizenegyedszerre is megsütik. A húst picit kilógatják a zsemle közül, csakúgy mint a feltéteket, amiket picit lépcsőzetesen helyeznek el, hogy minél több látszódjon a képen. A gusztusos ketchup és mustárt cseppeket fecskendővel igazítják tökéletesre. Ha pedig nem szépen olvadt a sajt, akkor egy hajszárító és csipesz segítségével még rágyógyít egy kicsit a food-stylist.

Ha fizikailag kihozták a maximumot a burgerből, akkor irány a retus és mint tudjuk Photosop segítségével bárkiből lehet címlaplány, nincs ez másképp egy sajtburger esetében is, ahol rutinos kattintások és eszközhasználat nyomán eltűnnek a zsemle „bőrhibái”, kisimul, mintha szemránckrémmel oltottuk volna be és a tökéletlen szezámmagok is köddé válnak. Ha a sajt még a hajszárítónak sem adta meg magát teljesen, akkor a monitoron azt is jól megrendszabályozza a feketeöves PS mágus.
A végeredmény magáért beszél, a fotó-összehasonlításon a gyári darab lényegesen kisebb, amit annak tudnak be, hogy a dobozban lévő gőz miatt összeesik a zsemle (esetleg fotózáskor nem sütötték át teljesen a húst), míg a korábban beismert trükkök miatt a burger tartalma is sokkal gazdagabbnak tűnik. A tovább uttáni videó nyilván a gyorsétterem lánc megbízásából készült, a beismerő jellegű kommunikációnak összességében mégis pozitív üzenete van.