AT-AT lépegetők a Déli-sarkon

A következő hetekben helyezik üzembe a brit Halley VI kutatóállomást a Déli-sarkon, közel a déli mágneses pólushoz. A 25.8 millió font (~8.7 milliárd Ft) értékű állomás kivitelezését az AECOM és Hugh Broughton Architecs cégek végezték a British Antarctic Survey (BAS) számára, akik már 1956 óta szerveznek expedíciókat az Antarktiszra. A főbb egységeket Dél-Afrikában gyártották le, de nem volt könnyű dolguk, hiszen maga az összeszerelés 4 éven át tartott a sarki helyszínen, ami soknak tűnik, de hozzá kell tenni, hogy minden évben csak 9 hetük volt egy-egy komponensre, ugyanis ott ennyi ideig tart a nyár.

A mobil önfenntartó bázis a több mint 20 évvel korábban odatelepített Halley V-t váltja a helyszínen, a nyugdíjazott kutatói támaszpont többek között az ózonlyuk felfedezéséhez nyújtott rendkívül hasznos adatokat.

Az új állomás ezentúl egyfajta AT-AT lépegetőként terpeszkedik majd a jégen, és bár a Hoth-beli társaihoz képest nem tud magától mászkálni, ám hidraulikus lábakkal rendelkezik, amik segítenek abban, hogy ne temesse be állandóan a hóréteg, sőt a lábai alatt sítalpak feszítenek, hogy amikor például a Brunt-jégselfen évente 400 méteres sebességgel sodródik a jég a tengerbe és töredezik szét a partszakasz, a Halley VI időben el tudjon siklani néhány bulldózer segítségével.

A hidraulikus bázisnak ki kell bírnia olyan extrém időjárási viszonyokat, mint a 145 km/h-s állandósuló szél és a mínusz 30 ºC fokos átlaghőmérséklet, de az ide utazó tudósoknak jól meg is kell választaniuk a leutazás időpontját, hiszen az évben csak három hónapig elérhető a Halley VI a háborgó tenger és az állandó hóviharok miatt.

A kutatóállomás két nagyobb platformból áll, amikhez egyenként 3 kisebb, egymással összekapcsolódó modul is tartozik, az üveggel és műanyaggal kombinált, úgynevezett GRP-borítású színes egységekben megfigyelőállomások és szálláshelyek mellett közösségi helységek és zöldségeskertek is megtalálhatóak, sőt még mászófal is van bent sportolási lehetőségként.

A Halley VI a tervek szerint folytatni fogja a levegő hőmérsékletének mérését, ezzel összefüggésben a globális felmelegedés hatásait, az olvadó jég mennyiségét és a mágneses pólus viselkedését.