Barokkos betonbunker bálnákkal

Pierre, a Szikla (franciául) az USA-Kanada határ közelében fekvő San Juan szigetéről figyeli, a védett öblök miatt tóvá szelídült, szinte feszített víztükrű Csendes-óceánban úszkáló, amúgy jámbor gyilkos bálnákat. Hosszú távon is elviselhető, nem túl stresszes környezet. Laknám.

A megosztó épület a neves seattle-i építésziroda az Olson Kundig stúdió tervezte és korábban elnyerte az Amerikai Építészintézet (AIA) különdíját is, amely a szakma egyik legnagyobb elismerése az USA-ban. A vízparton álló minimalista, csupasz beton épületet dinamitokkal, majd kézi fúrással ékelték be a part természetes sziklái közé.

Az épület hatalmas osztott üvegfelületekkel biztosít lenyűgöző kilátást, mind az erdő, mind a víz felé, északról pedig egy masszív szikla védi a félig a földbe süllyesztett zöldtetős erődöt. A nem éppen kerti partis klíma miatt a teraszon egy monstre, fatüzelésű vaskandalló sugározza magából a meleget, ezzel is kicsit meghosszabbítva a szabadban tölthető órák számát.

Míg kívülről csak az időjárás által gömbölyűre csiszolt óriás kavicsok törik meg a szögletes, minimalista formákat és a beton, szikla kombináció ridegségét, addig a 230 négyzetméter alapterületű beltér lényegesen otthonosabbra sikerült és a múlt századi bútorok és kristálycsillárok jól oldják az elsőre a hideg falak által sugallt, elsőre esetleg idegen hangulatot.

A természetes sziklaformációk persze a házon belül is megjelennek, feltűnik a nappaliban a kandalló masszív párkányaként vagy a fürdőben a sziklából kialakított mosdóban is. Érdekesség még az épület egyik ablaktalan helyiségébe mennyezeti világítóakna, tükör segítségével bevezetett természetes fény.

A fotókat Benjamin Benschneider készítette: