Kacsalábon forgó palota

Milyen pazar lenne, ha hétközben reggel 7-kor besütne a nap a hálóba, viszont hétvégén csak 10 után érne oda. Az íróasztalt napközben 8 órán keresztűl balról érné a kivülről beáradó természetes fény vagy ha az étkezőt a folyó felett lemenő nap felé lehetne fordítani vacsora előtt. A kacsalábon forgó palota nem csak a mesében létezik.

Luke Everingham, egyébként high-end audió / hifi cuccokat tervező mérnök, 6 év álmodozás, rajzolgatás, kutatás, tervezgetés után nekilátott a ház megvalósításának, ami 2 évig tartott és idén tavasszal készült el. A buli 1 millió ausztrál dollárba került, de megérte. Az eredmény pazar.

Az elsősorban fémből és üvegből épített 24 méter átmérőjű nyolcszög alaprajzú ház megfelelő forgatásával a fűtésszámla is csökkenthető akár. Ha már a számláknál tartunk, meglepő, de a ház forgatásához használt két darab egyenként csupán 500W-os elektromos motor nem sokkal erősebb egy mosógépénél, pedig egy 50 tonnás épületet kell megmozgatni. Valószínűleg a csapágyakon jó a kenés. Ami a sebességet illeti 2 óra kell a teljes 360 fokosos fordulat megtételéhez. Nem egy körhinta, de megteszi. A ház mozgása, forgása precízen beprogramozható. Az egyik legnépszerűbb funkció a napkövető program.

Az egyébként teljesen környezetbarát otthon 4 órányi autóútra északra fekszik Sydneytől mesébe illő környezetben. Kis patak a közelben, nagy folyó és hegyek a távolban, a ház pedig a dombok lankáira épült. Nem csoda, hogy a tulajdonos nem tudta eldönteni merre nézzenek az ablakai.

Kínzó kérdés: vajon hogy oldották meg közművesítést? Hogyan távozik a cucc a WC-ből? Hogyhogy nem tekeredik a távvezeték horgázszsinorként a nyolcszögű orsóra?