A NASA támogatását is elnyerő utasszállító koncepció úgy néz ki, mint egy négyágú shuriken, különlegessége pedig, hogy hangrobbanás nélkül, repülés közben egy 90 fokos fordulatot véve lépi át a hangsebességet.
Mire jó ez? Ha életképesnek bizonyul Ge-Chen Zha elképzelése, akkor több a szuperszonikus utasszállítókkal kapcsolatos jelenlegi probléma megoldásra kerülne. Egyrészt a hangrobbanás, ami városok, repterek környékén, lakott terület környékén nem szerencsés, főleg, ha naponta több száz le és felszállás történik, másrészt a fogyasztás, gazdaságosság kérdése. A „lassú” hangsebesség alatti (tengerszinten 1225 km/h, 10-20.000 méteren és -60 fokon 1062 km/h) repüléshez és a fel- illetve leszálláshoz kell a nagy szárnyfelület, fesztáv, míg nagyobb sebességhez kisebb szárny az ideális, az is fenntartja a gépet, miközben nagyobb sebesség érhető el és a fogyasztás is kordában tartható.
A floridai kutató elképzelése szerint a gép a nagy szárnyak segítségével szállna fel, majd a hangsebesség átlépése előtt 5 mp alatt fordulna 90 fokot és a kisebb szárnyakkal folytatná az utat nagyobb sebességen. Állítólag ebből az utasok nem sokat éreznének (egy tized g-t ígérnek), bár elég nehéz elképzelni, hogy nem borulnának ki a kávék egy ilyen 1000 km/h felett elkövetett manőver esetén. Bár lehet, hogy úgy gondolják, hogy a kabin menet irányban marad és nem a gép, hanem szárnyak fordulnának egyet? Illetve a hangrobbanás sem szűnne meg teljesen, de sokkal „halkabbnak” ígérik ezzel a módszerrel:) A gép egyébként leginkább az 1989-ben bemutatott B-2 Spirit csupaszárny lopakodó nehézbombázóra hasonlít.
Mr.Zha nagyon bizakodó (igaz a NASA lehet, hogy nem annyira, hiszen csak 100.000 dollárral támogatta meg a projektet) és nyilatkozataiban gazdaságosan fenntartható szuperszonikus repülőgép flottákat vizionalizál 20-30 éven belül, melyekkel egy New York – Tokió távolság a mostani 15 helyett 4 óra alatt legyűrhető.
Lehet, hogy a polgári személyszállításban 30 év múlva sem jelennek meg hasonló gépek, azonban a drón gyártók (pilóta nélküli robotrepülő) érdeklődését már most felkeltette a projekt, illetve bármelyik hadsereg örülne egy csendes szuperszonikus robotrepülőnek, így erre lehet, hogy 10 évet sem kell várnunk.
A tavalyi Paris Air Show-n egyébként bemutattak egy 2040-re megálmodott hiperszonikus, 4 Mach, azaz 4800 km/h sebességre képes utasszállító koncepciót, amiről ugyan túl sokat nem tudni, ennek ellenére szakértők már megtippelték, hogy legalább 10.000 dollárba (2,3m Ft) kerül majd egy jegy egy ilyen gépre. Mondjuk ezzel túl nagy megfejtést nem mondtak, hiszen a 2 Mach sebességre képes Concorde-ra repülése utolsó évében egy London – New York jegy majdnem pont ennyibe került.
nincs hozzászólás